Azok az egyének, amelyek vállalkozásba kezdenek, jó időben tájékozódni minden jogi kérdésről, mert egy cég vezetésével sokszor kényelmetlen jogi helyzetbe keverednek önhibájukon kívül. A csődbűncselekmény tényállása akkor áll fenn, ha a vállalkozás tulajdonát képező vagyontárgyakat vagy értékeket a csődeljárás során dugdossák vagy annak értékét tudatosan csökkentik. Akkor is csődbűncselekményt követnek el a vállalkozásért felelős tulajdonosok és vezetők, ha a cég vagyonát képző ingót vagy ingatlant áron alul értékesítik, esetleg kétes eredetű szerződések alapján eltulajdonítják.
Ez a bűncselekmény az utóbbi időben egyre gyakoribb, hiszen a gazdasági válság során, rengeteg cég kérte a csődvédelmet, de ugyanakkor sokan megfeledkeztek arról, hogy a cég tartozásaiért egyaránt vétkes a cégtulajdonos és a vezetőség is. A csődeljárást egy hivatalból kirendelt bíró végzi, ami a könyvelőségi adatokból eldönti, hogy tényleg fizetésképtelenné vált a cég vagy csalás okozta csődöt. Ha felmerül a csődbűncselekmény gyanúja, hivatalból köteles jelenteni a bíróságon.